Igyunk csapvizet a munkahelyen?

Közzététel szerző: Azari Katalin vegyészmérnök itt egészség · 1 Szeptember 2021
Tags: egészség, ivóvíz, víztisztító

Igyunk csapvizet? Megfelelő előkészítést követően!

Az, hogy egy adott vízvételi helyen az egészséges ivóvíz hogyan biztosítható és milyen feltételekkel (pl. környezetkímélő, gazdaságos, kényelmes, fenntartható módon), számos paramétertől függ. Megfelelő döntés előkészítéssel - és az abból következő megoldásokkal - a vezetékes víz optimális feltételekkel és biztonságosan felhasználható ivóvíz szükségletünk kielégítésére.

A fogyasztóhelyről származó vízminták (csapvíz) minőség ellenőrzései kapcsán tapasztalt problémák rámutatnak egy fontos döntési szempontra: a csapvíz szennyezőinek ismeretére.

A szolgáltató csak a vízóráig felel a vezetékes víz minőségéért, az épületen belül bekövetkező vízminőség romlás a tulajdonos, üzemeltető felelőssége.

Az alkalmazott fertőtlenítés, az épületen belüli esetleges vízkezelés, a vízvezetékek, szerelvények állapota miatt a hálózatban a vízminőség szükségszerűen változik (a másodlagos szennyezők miatt romlik).

Ha a fogyasztói ponton a csapvíz érzékszervi tulajdonságai nem kielégítőek, ha valamilyen másodlagos szennyezőt is tartalmaz a vízmű ellenőrző ponthoz képest vagy extra szolgáltatásokra is szükség van (hűtés, szénsav-adagolás, azonnali forró víz), kézenfekvő megoldás a hálózativíz adagoló és/vagy víztisztító alkalmazása. Ezek kiválasztásánál viszont nem csupán az a lényeg, hogy milyen ízű és hőmérsékletű vizet biztosít, mennyi helyet foglal, hogyan néz ki, mennyibe kerül stb...
A döntésnél minimum szempont kellene legyen az, hogy a víz az adagolót/kezelést követően megfeleljen az ivóvíz minőségi követelményeinek.

A fogyasztóhelyen potenciálisan megjelenő vízszennyezők ismerete alapvető fontosságú a megfelelő döntéshez!

A kémiai és mikrobiológiai szennyezők többsége nem jár együtt érzékszervi tulajdonság romlással, így előfordulhat, hogy finom, ugyanakkor pl. ólomszennyezett víz folyik a csapból vagy a hálózati-víz adagolókból. A vízadagolóból/víztisztítóból biztosított víz jó íze hamis biztonság érzetet kelthet, ha a másodlagos szennyezők eltávolítására a víztisztító nem alkalmas.

Magyarországon a vízadagolókra vonatkozó forgalmazási (engedélyeztetési) szabályozásnak jelenleg még nem része a vízminőség javítás ellenőrzésére irányuló vizsgálat, csak "ivóvíz biztonsági szempontból"[1] kell megfelelnie a különböző vízadagoló készülékeknek.

Amennyiben az ivóvizet a vezetékes víz felhasználásával biztosítják,

a csapvíz potenciális szennyezőinek ismeretében fontos meggyőződni arról, hogy a vízkezelést követően a víz ivóvíz minőségű lesz-e. Ehhez szükséges a vízadagoló ivóvíz biztonsági engedélye a mellékleteivel együtt, ami a vizsgálólaboratóriumi eredményeken kívül tartalmazza a benne alkalmazott víztisztító biztonságos és megbízható működtetésének feltételeit is.
Abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz az épület kora alapján ólomszennyezett lehet, prioritás, hogy az adagolóban lévő víztisztító -NNK vizsgálattal is igazoltan- ólomra tanúsított legyen. Ez a dokumentum nem azonos az ivóvíz biztonsági engedélyt megelőző vizsgálati jegyzőkönyvvel, az ugyanis csak abból a szempontból vizsgálja a vízadagolókat, hogy az adagolás eredményeként nem kell-e káros folyamatokkal számolni.
Ha az ólomszennyezés lehetősége fennáll, olyan vízkezelő megoldás optimális, amely hatósági szakvéleménnyel alátámasztva is biztosítja a 100%-os ólom eltávolítást [2]. Ez azért lényeges, mert az általánosan használt aktívszenes szűrőanyagok csak ideiglenesen képesek megkötni az ólomszennyezést, majd azt véletlenszerűen visszaengedhetik a szűrt vízbe.
Ha a vízadagolót "univerzális" víztisztítóval szerelik, azaz a víztisztító az összes potenciális másodlagos vízszennyező eltávolítására alkalmas [3], ez a biztonság érzeten túl anyagi előnyökkel is járhat.
Ebben az esetben nem szükséges bizonyos vízkémiai ellenőrző vizsgálatokat rendszeresen végeztetni (pl. Well épület minősítéshez) ; a vízfogyasztók tájékoztatására elegendő a víztisztító vizsgálati jegyzőkönyveire hivatkozni (és azt közzétenni).

Laboratóriumunk több évtizedes szakmai tapasztalattal áll rendelkezésre a tiszta, egészséges ivóvíz biztosításának bármely fázisához kapcsolódó tanácsadással, vízvizsgálatokkal. A vizsgálati pontok kijelölésétől a laborvizsgálatokon át az optimális megoldások megtalálásáig.

Azari Katalin

vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó

Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium

labor[at]vizkemia.hu

30-2314755 (hétköznap 9-15)

[1] "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8/B. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ ...az 5. számú melléklet I. pont D) és E) alpontjában felsorolt... hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezéseket vízbiztonsági szempontból engedélyezi.

Az engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését, ennek eredménye alapján dönt az engedély megadásáról." [NNK tájékoztató]

[2] "Azokra a vízadagolókra, melyekben olyan víztisztító van, ami NNK ivóvíz biztonsági engedéllyel és ólom tanúsítási vizsgálati jegyzőkönyvekkel rendelkezik, nem szükséges külön NNK ivóvíz biztonsági engedély abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz kémiai szűrésére csak a minősített szűrőbetétet használják és a vízadagoló - a szerkezeti anyagaira vonatkozóan - rendelkezik ivóvíz biztonsági engedéllyel." [NNK állásfoglalás]

[3] Az önálló víztisztítóként is telepíthető vagy az adagolókba szerelhető víztisztítók közül a Doulton Ultracarb-ra az NNK 39438-1/2021/LAB szakvélemény és 37686-6/2021/KTEF ivóvízbiztonsági engedély alapján "univerzális ivóvízminőségi garancia" adható - munkahelyi, közösségi, háztartási, felhasználásban is.