Hogyan kerül ólom az ivóvízbe?

Az ólomszennyezés az ólom tartalmú ivóvízvezetékek, szerelvények korróziója által, kioldódással kerülhet az ivóvízbe.

A kioldódás (migráció) mértéke nagymértékben függ az ivóvíz fiziko-kémiai tulajdonságaitól, mint a pH, hőmérséklet, vízkeménység, fertőtlenítőszer típusa, stagnálási idő.

Minél savasabb és minél lágyabb az ivóvíz, annál agresszívebb, annál inkább elősegíti az ólomvezetékből történő migrációt.

A kemény víz vízkőréteg kialakításával csökkenti az ólom kioldódását. De semmi biztosíték nincsen arra, hogy pl. a vízkőréteg megsérülését követően ez a beoldódás nem növekszik, egészséget veszélyeztető mértékben.

Ólomvezetékeket elsősorban a főelosztóhálózat bekötővezetékeként és épületen belüli vízvezetékrendszer anyagaként építettek be az 1970-es évek előtt. Ma már, egészségügyi hatásuk ismeretében, sehol nem kerülnek ilyen ólomvezetékek beépítésre. A már beépített ólomvezetékek cserére szorulnak.

Milyen egészségügyi hatásai vannak az ivóvíz ólomtartalmának?

Az ólom egy jól ismert toxikus nehézfém, emberre gyakorolt mérgező hatása már régóta köztudott.

Az elfogyasztott csapvízben lévő ólom a szervezetben felszívódik, a véráramba jut, és káros egészségi hatásokat okoz.

Várandósok, magzatok, csecsemők és kisgyermekek különösen érzékenyek az ólom káros hatásaival kapcsolatban, ugyanis testtömegükhöz képest több vizet vesznek fel, nagyobb arányban kötik meg a benne lévő ólmot.

Ezen kívül az ólom magzati károsodást okozhat, illetve kedvezőtlen hatással van a gyermekek mentális fejlődésére, szellemi képességeire, intelligencia-szintjére.

Felnőtteknél tapasztalt káros hatások közül kiemelhetők egyes fontos ionok, nyomelemek, vitaminok (kalcium, vas, cink, D-vitamin) hasznosulásának romlása.

Az ólom tartalmú víznek nincsen különös íze vagy szaga, így pl. fémes íz megjelenése nem utal az ivóvízben lévő ólom mennyiségére.

Ha a vízhálózat és az épület kora alapján feltételezhető, hogy ólom kerülhet az ivóvízbe, érdemes azt megvizsgáltatni.

A csapvízben lévő ólom csökkentési lehetőségei

(forrás:OKI dokumentumtár_ólom lakossági tájékoztató)

"Amennyiben a csapvízben az ólom szennyezés jelen van, javasolt valamilyen módon csökkenteni annak koncentrációját.

Végleges megoldás az ólomcsövek TELJES cseréje (az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten!), de annak megvalósulásáig az alábbi átmeneti intézkedéseket teheti:

1) Fogyasztás (ivás, főzés, ételek, italok készítése) előtt mindenképpen folyassa ki a csapot!

Amennyiben az épületen belül vannak ólomcsövek, akkor legalább 1 -2 perces folyatás javasolt, ha a vízelosztó hálózatban (is), akkor legalább 5 perces folyatás javasolt.

Folyatás után akár nagyobb mennyiségű vizet is kiengedhet, és tárolhat a hűtőszekrényében.

Fontos, hogy ivás, főzés, ételek és italok készítéséhez kizárólag a hideg vizet használja, ugyanis a meleg víz nagyobb mértékben oldja a fémeket, így az ólmot is.

Forralással a víz ólomtartalma nem csökkenthető, sőt a párolgás miatt a visszamaradó vízben koncentrálódik.

2) Ha igazolt, hogy a vízvezetékből ólom kerül az ivóvízbe, akkor várandós édesanyák, csecsemők, kisgyermekek számára mindenképpen egyéb forrásból származó víz felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából.

3) Az ivóvízben lévő ólom mennyiségének csökkentésére átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása, azok hátrányainak mérlegelése mellett."

---