Hivatkozások, szakcikkek, tanulmányok, publikált tartalmak feltöltése folyamatosan...
Kiemelések az OKI "Az ivóvíz ólom tartalmának felmérését és a lakosság ivóvíz általi ólomexpoziciójának felmésérést megcélzó kutatási projekt" programból
„Ólom az ivóvízben
Jelenleg kevés adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy mely települések, településrészek és mekkora populáció van kitéve az ivóvíz általi ólom expozíció káros egészségi hatásainak, de az eddigi adatok alapján hazánkban is releváns probléma az ivóvíz ólom tartalma. Az ivóvíz rendszeres ellenőrzéséből (ún. megfelelőségi monitorozásból) származó eredmények alapján a határérték (10μg/l) feletti ólom tartalom aránya 1 és 2% között mozog.
Ezzel szemben az OKI által elvégzett kísérleti jellegű vizsgálat eredményei alapján a régi épületekben található lakásokat tekintve ez a kifogásoltsági arány meg haladja az 50%-ot (60 vizsgált lakásból 35 esetében volt tapasztalható a csapnyitási mintában határértéket meghaladó ólom tartalom). Ezek az adatok is azt mutatják, hogy az európai uniós és a magyarországi előírásokban meghatározott megfelelőségi monitorozás nem alkalmas az érintett területek felmérésére, illetve az érintett populáció becslésére, mindenképpen szükséges célzott monitorozás megvalósítása.
...Az érintett populáció nagyságát tekintve nem rendelkezünk megfelelő adatokkal, de városokban, és ezen belül is az 1960-as évek előtt épült városmagokban- ahol leginkább lehet számítani a mai napig az ólomcsövek jelenlétére- élő emberek száma jelentős, így az ivóvíz általi expozíciónak kitett lakosság aránya is feltételezhetően számottevő.
Az ólomcsövek jelenléte mellett a víz különböző jellemzői (pl. pH, hőmérséklet, szerves anyag és vas tartalom), illetve a vízhálózat egyéb paraméterei (pl. rézcsövek jelenléte), valamint a fogyasztói szokások (pl. stagnálási idő, fogyasztás előtti kifolyatás) is jelentősen befolyásolhatják az ólomkioldódás, valamint a tényleges ólomexpozíció mértékét.
Az ivóvíz általi ólom expozíció csökkentése kapcsán kiemelten fontos a lakosság megfelelő tájékoztatása az ivóvíz általi ólom expozíció lehetséges kockázatairól, a lakosság informáltsága a saját kitettségéről, beavatkozási lehetőségeiről.” (kiemelés a project tájékoztatóból)
Az ivóvíz ólom tartalmának felmérését megcélzó kutatási projekt összefoglalása / az EFOP 1.8.0.-VEKOP-17 projekt C.I. munkacsoport bemutatása
"Az elfogyasztott ivóvíz minősége befolyásolhatja az egészségünket, ezért fontos, hogy odafigyeljünk, milyen minőségű folyadékkal látjuk el szervezetünket. A csapvíz nemcsak hasznos ásványi anyagokat, de káros anyagokat is tartalmazhat. Ilyen lehet például az ólom, amely – elsősorban a régi épületekben – a csőhálózatból beoldódva ártalmas mennyiségben is az ivóvízbe kerülhet. A lakosság ivóvíz eredetű ólombevitelének bevizsgálására indít új, országos programot az Országos Közegészségügyi Intézet az Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése című projektjében. A Nyitott labor program célja a régi kiépítésű ivóvízhálózatból származó, és a vezetékes ivóvízben megjelenő ólomtartalom felmérése, egészségre gyakorolt hatásának megismerése, a káros hatások csökkentése. " (kiemelés a project tájékoztatóból)
Biztonságos a csapvíz fogyasztása az egész országban?
(kiemelések az MTA honlapjáról - Vargha Márta, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője, az MTA ÖK Víztudományi Koordinációs Csoport szaktanácsadója és Szűcs Péter, az MTA doktora, a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagja, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára válaszai)
(kiemelések az MTA honlapjáról - Vargha Márta, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője, az MTA ÖK Víztudományi Koordinációs Csoport szaktanácsadója és Szűcs Péter, az MTA doktora, a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagja, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára válaszai)
Milyen állapotban van a magyarországi ivóvízhálózat?
V. M.: Sajnos az ivóvízhálózat állapota szinte mindenütt hagy kívánnivalót maga után. Emiatt a megtermelt ivóvíz nagyon nagy része elvész, vagy azért, mert elszivárog a hálózatból, vagy azért, mert a hálózat mosatására használják fel, hogy a lerakodó üledék vagy korróziós anyag ne a lakások csapján folyjon ki. Azt sokan nem tudják, hogy az ivóvíz-szolgáltató csak a vízóráig felelős a hálózatért, ami azon túl, a házban, illetve a lakásban van, annak a karbantartása a tulajdonosok feladata. Az egyik komoly probléma éppen a háztartási hálózatokban jelentkezik. A 20. század első felében épült épületekben még sok helyen most is előforduló ólomcsövekből kioldódhat az ólom, akár olyan mértékben is, hogy meghaladja a hatályos jogszabályban előírt határértéket.
https://mta.hu/tudomany_hirei/lesz-e-holnap-is-tiszta-vizunk-egymilliard-forintos-kutatasi-program-indult-a-hazai-ivovizellatas-vizsgalatara-108979?fbclid=IwAR26marJZv2kFV8Jx3wDzB93e5DEaZUSZxzDFZ8obEa2YZTlsIjYk9acdrM
Az ólom egészségügyi hatásai:
Doulton UltraCarb szűrőbetét minősítése:
érzékszervi minősítés kritériumai - NSF/ANSI 42
egészségügyi minősítés kritériumai - NSF/ANSI 53
szakmai cikk a flinti akatasztrófa kapcsán (EPA)
How lead is tested in public school drinking water
"bulvár":
magyar "bulvár"
tanácsok:
lakossági tájékoztatás:
magyar tájékoztatás vízmű részéről
kormányhivatal részéről