A víz érték, becsüld meg!
Egyre gyakrabban látjuk leírva vagy halljuk azt a mondatot, miszerint "a vízszolgáltatók a vízóráig felelősek a víz minőségéért". Ennek a mondatnak az igazságát ma már több ezer vízminta vizsgálati eredménye is igazolja.
A Right2Water kezdeményezésre válaszul született EU ivóvíz irányelv (2021. január 12) célja -többek között- a csapvíz fogyasztás ösztönzése. Ennek egyik eszközeként fontosnak tartja a fogyasztók tájékoztatását annak érdekében, hogy növekedjék a bizalom a csapvíz minőségével kapcsolatban.
Az új irányelv kommunikációja lehetőséget ad az elavult tájékoztatási panelek újragondolására, naprakész és a fogyasztó szempontjából fontos adatok közlésére, új üzenetek megfogalmazására.
A Víz Világnapja kiváló alkalom arra, hogy elkezdjük azt a kommunikációt, ami értelmezi a fenti mondatot, felhívja a vízfogyasztó figyelmét saját felelősségére, megoldási lehetőségeire.
Arra, hogy mit jelenthet a gyakorlatban a 2021-es év szlogenje.
Az NNK 2018-ban indított EU támogatott projektjének köszönhetően már publikált mérési adatokkal bizonyítottan tudjuk, hogy a fogyasztói csapokon mérhető ivóvíz minőségi problémákat az un. másodlagos szennyezők okozzák.
2021-ben elmondható, hogy ez a vízminőség romlás zömében az ivóvíz minőségét befolyásolja, ami vízfogyasztásunk kevesebb, mint 5%-a.
A szolgáltatók részéről a régi csövek cseréje ütemezetten zajlik, jórészt lezajlott.
Az ivóvíz minőségét leginkább a fogyasztó tulajdonában lévő csövek és szerelvények állapota, a szükségszerű fertőtlenítés és a felhasználói szokások határozzák meg.
Mi fogyasztók tehetünk a legtöbbet azért, hogy a poharunkba kerülő víz minőségével elégedettek legyünk: a szolgáltatói minőséget legalább megőrizzük, szükség esetén a felhasználási célnak megfelelően javítsuk.
A jelenlegi költségszinten -szerintem- a lehető legjobb minőségű víz kerül az elosztó hálózatba.
Az megfontolás tárgya lehet, hogy mi a célszerűbb (gazdaságosság, környezeti terhelés és egyéb szempontból):
a WC-t is kristálytiszta, finom ivóvízzel öblíteni vagy a szolgáltatott vizet a felhasználás helyén ivóvíz minőségűre javítani.
Szerintem nem érdemes a WC-t is ivóvízzel öblíteni. Mosásra, mosogatásra, zuhanyzásra a jelenlegi szolgáltaltott víz talán túl jó... meginni viszont lehet, hogy nem elég jó!
Javaslataim
- Új kommunikációs stratégia kialakítására van szükség annak érdekében, hogy a 2021 évi szlogen a vízfogyasztó számára is értelmezhető legyen. Tudatosítani kell a felelősséget nem csupán a vízfelhasználás mennyiségi, de a minőséggel kapcsolatos oldaláról is.
- Érdemes lenne a vezetékes víz és az ivóvíz fogalmakat következetesen használni. Megkülönböztetni ezek funkcióit és a felhasználási célnak megfelelő reális minőségi elvárásokat.
IVÓVÍZ minőséggel kapcsolatban:
- Egységes, szakmai irányítású kommunikációs stratégia kialakítására van szükség pl. az ólomszennyezéssel összefüggő tájékoztatásra. Azért, hogy az üzenet ne sérüljön: ne bagatellizálódjon a probléma, de túlzásba se essünk.
- „A magzatok és csecsemők érzékenyebbek a káros egészséghatásokra”, ezért a gyerek intézményekben dolgozók, a gyerekek táplálkozását befolyásolni tudó véleményvezérek tájékoztatása és edukációja rendkívül fontos.
- A gyerekintézmények monitorozását prioritási sorrendet megjelölve mihamarabb el kell végezni: az eredményről, és amennyiben szükséges, a megtett intézkedésekről a szülőket haladéktalanul tájékoztatni kell.
- Legalább a kisgyerekes családok számára újra biztosítani kellene az ingyenes ólomvizsgálat lehetőségét, meghatározott mintavételi módszertan szerint!
- Az NNK mérések által már kockázatosnak talált területeken a kisgyerekes családok számára ivóvizet kellene biztosítani: csomagolt víz vagy NNK tanúsított víztisztító formájában.
Az NNK ólomprojektjének részeként számos olyan „eredménytermék” elkészült, ami rendelkezésre áll.Rendelkezésre állnak a cselekvés megtervezésétől a kommunikációig, a gyakorlati megvalósításig külföldi jó példák melyeket „csak” lefordítani és adaptálni kell a magyar helyzetre. Olyanok is vannak, aminek a hibáiból lehet tanulni.A tudományos szakértői munkát igénylő feladatot az NNK elvégezte, viszont a lakosság széleskörű tájékoztatása elmaradt.
A kommunikációt és a gyakorlati megvalósítást -megfelelő szakmai irányítással- ehhez értő szakemberekre, civil szervezetekre kellene bízni annak érdekében, hogy a megfelelő üzenetek eljussanak az érintett célcsoportokhoz.
Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium
A víz érték, becsüljük meg!